לדלג לתוכן

ג'רג' הוסאר

מתוך ויקיפדיה, האנציקלופדיה החופשית
ג'רג' הוסאר
Huszár György
אין תמונה חופשית
אין תמונה חופשית
לידה 1 באוקטובר 1911
בודפשט, האימפריה האוסטרו-הונגרית עריכת הנתון בוויקינתונים
פטירה 1 באפריל 2002 (בגיל 90)
בודפשט, הונגריה עריכת הנתון בוויקינתונים
מקום קבורה בית הקברות הציבורי החדש בבודפשט עריכת הנתון בוויקינתונים
שם לידה Hirsch György עריכת הנתון בוויקינתונים
לימודי רפואה אוניברסיטת סגד, Madách Imre High School עריכת הנתון בוויקינתונים
תפקידים רופא שיניים, היסטוריון של הרפואה, עורך תורם עריכת הנתון בוויקינתונים
מספר צאצאים 3 עריכת הנתון בוויקינתונים
לעריכה בוויקינתונים שמשמש מקור לחלק מהמידע בתבנית

ג'רג' הוסאר (במקור עד 1932 הירש,[1] בהונגרית: Huszár György;‏ בודפשט, 1 באוקטובר 1911[2] – בודפשט, 1 באפריל 2002)[3] היה רופא שיניים (MD) יהודי-הונגרי, היסטוריון רפואי, עורך עיתון, פרופסור באוניברסיטה, קנדידט (דוקטורט קטן .CSc) למדעי הרפואה (1960), דוקטורט מלא (.PhD או .DSc) (משנת 1978).

קורות חייו

[עריכת קוד מקור | עריכה]

ג'רג' הירש נולד במשפחה יהודית כבנם של (מוריץ פרקש) מרצל הירש (18841943),[4] [5] רופא שיניים מוסמך מטעם המדינה, ושל אולגה לאסלו (18801971).[6] ב-1929 סיים את לימודיו בגימנסיה הראשית אימרה מדאץ' בבודפשט. הוא השלים את השכלתו הגבוהה באוניברסיטת פרנץ יוזף בסגד, שם קיבל תואר דוקטור לרפואה ב-1935, ושלוש שנים לאחר מכן ניגש לבחינת מומחה במחלות שיניים ומחלות פה ולסת. לאחר שקיבל את ההסמכה, הוא בילה שנה כמתמחה של פרופסור פרנץ קיש במחלקה לאנתרופולוגיה של המכון לאנטומיה. לאחר מכן עבד בבית החולים הונווד בנג'קניז'ה במשך כמה חודשים. בשנים 1937-1938היה מתמחה בפוליקליניקה ברחוב סבטשג (Szövetség ) בבודפשט, ובשנים 1937-1939 היה מתמחה של דנש מאטה במרפאת הסטומטולוגיה של אוניברסיטת פאזמאן פטר (שמה היום אוניברסיטת אטווש לוראנד). בין השנים 1940-1943 עבד כרופא משנה במחלקת השיניים של בית החולים אישטוואן בבודפשט. בשנה האחרונה של מלחמת העולם השנייה הוא היה הרופא של ההתנגדות הלאומית (כעריק), של ועדת MOKAN. בין 1945 לבין 1950, היה עוזרו של פרופסור קארוי באלוג במרפאת השיניים של אוניברסיטת בודפשט למדעי הרפואה (BOTE) (כיום שמה אוניברסיטת זמלווייס) ובשנים 19511952 היה רופא ראשי ומנהל מחלקה של מרפאות השיניים לבתי ספר של עיריית בודפשט. בין השנים 19531955 היה מרצה בכיר ולאחר מכן פרופסור חבר באוניברסיטה במחלקה לפרתודונטיה ב-BOTE ובפקולטה לרפואת שיניים של אוניברסיטת סמלווייס, בין 1955 לבין 1977 היה פרופסור חבר באוניברסיטה ובין 1968 לבין 1977 עמד בראש המחלקה לפרודוטיקה ומדעי החומרים. הוא פרש לגמלאות ב-1977, והחליף אותו בראש מעבדת ההוראה תלמידו, ג'רג' גץ. בשנת פרישתו, הגיש את עבודת הדוקטורט האקדמית שלו במדעי הרפואה לאקדמיה ההונגרית למדעים, שכותרתה הייתה שיטות חדשות לבדיקת שחיקת שיניים ותוצאות הערכות השוואתיות המבוססות עליהן. התזה התקבלה בתמיכת הסוקרים פה אחד, וכך עלה לדרגות רופאי שיניים בעלי תואר דוקטור אקדמי. ב-1978 יזמה הפקולטה לרפואת שיניים את קידומו לתואר פרופסור מן המניין באוניברסיטה, אותו קיבל ב-1982.

מ-1947 ערך את כתב העת "סקירת רופאי השיניים" (Fogorvosi Szemle) כעורך שותף, ולאחר מכן בין 1966 לבין 1988 הפך לעורך האחראי של המגזין. בתחילת דרכו המדעית פרסם מאמרים אנתרופולוגיים, לאחר מכן התעניינותו פנתה לפליאוסטומטולוגיה, להיבטים האנתרופולוגיים של רפואת השיניים, ובהקשר זה לשאלות טכנולוגיות-מטריאליסטיות, אודונטו-טכניות בתותבות שיניים. הוא השיג תוצאות חדשות ביסודו בתחום בחינת מחלות השיניים והשיניים של הונגרים של ימי הביניים המוקדמים, והיה מהראשונים שהכירו בחשיבות החברתית של מחלות שיניים. המחקר הג'ירונטו-סטומטולוגי שלו הוא חלוצי גם בעולם כולו.

אשתו היא מרגיט איריץ משנת 1940

ילדיו

  • ג'רג' הוסאר הבן (1941)
  • פרנץ הוסאר (1944)
  • דניאלה הוסאר (1948)
  • חבר בוועדה להיסטוריה רפואית של האקדמיה ההונגרית למדעים
  • חבר הנהלה וסגן נשיא כבוד של האגודה ההונגרית להיסטוריה רפואית
  • חבר מועצת המנהלים של איגוד רופאי השיניים ההונגרי
  • חבר בוועדה לתולדות השיניים של איגוד רופאי השיניים הבינלאומי

פרסים והוקרה

[עריכת קוד מקור | עריכה]
  • עובד דגול בחינוך (1977)
  • מדליית הזיכרון של קארוי באלוג (1978)
  • מדליית הזיכרון של אישטוון וספרמי (1979)
  • מדליית הזיכרון של יוז'ף ארקבי (1993)
  • תעודת ציון לשבח של שר הבריאות (2001)

עבודותיו העיקריות

[עריכת קוד מקור | עריכה]
  • Tetoválás előfordulása hazai bűnözőknél (Népünk és Nyelvünk, 1932)
  • Faji vizsgálatok Szeged és környéke lakosságán. Sziráky Istvánnal. (Népünk és Nyelvünk, 1933)
  • Antropológiai vizsgálatok birkózókon. Rosztóczy Ernővel. (Sportorvos, 1934)
  • Gyakorlati tapasztalatok a műanyag koronákkal és hidakkal (Fogorvosi Szemle, 1943)
  • Az Árpád-kori magyarság fogazata. – A fogbetegségek szociális jelentősége. Szabó Lászlóval. (Máthé Dénes Emlékkönyv. Budapest, 1945)
  • Salamon Henrik bibliográfiája. – Egy fogászcsalád története. (A stomatológia haladása, 1946)
  • Fogorvosi észrevételek a vérbaj kezelésénél (A bőrgyógyászat időszerű kérdései. I. kötet, Budapest, 1946)
  • Stomatológiai dietetika (Orvosok Lapja, 1946)
  • Fog- és szájbetegek étrendje (Gyakorlati eredmények a stomatológiában. Budapest, 1947)
  • A fogtechnikusipar egészségügye. Bugyi Balázzsal. (Népegészségügy, 1947)
  • Vattatekercstartó alsó frontfogak kezeléséhez. – Teljes állkapocshiány sebészeti és protetikai ellátása. Skaloud Ferenccel. – A műfogsort viselők lélektana. (Fogorvosi Szemle, 1947)
  • A sportoló fogpótlása (Sportorvos, 1947)
  • Odontotechnikai eljárások szájpad- és állcsonthiányok pótlására (Fogtechnikai Közlöny, 1948)
  • A fúvós zenészek fogazata. Göndör Lászlóval. (Népegészségügy, 1948)
  • Mozaikok a magyar fogászat múltjából (Fogorvosi Szemle, 1948)
  • A szájrés nagysága és tágulékonysága. – Esztétikus korona alsó őrlőfogon. Földvári Imrével. – A szabadságharc fogorvosai. (Fogorvosi Szemle, 1949)
  • Az íny gyulladása hídtestek alatt (Fogorvosi Szemle, 1950)
  • Fogpótlástan. Egyetemi tankönyv. Molnár Lászlóval, Schranz Dénessel. (Budapest, 1950, szlovákul: Bratislava, 1952)
  • A torus palatinus morphológiája és fogászati jelentősége. – Magyar nyelvű fogászati emlék a XV. századból. (Fogorvosi Szemle, 1951)
  • A fogszuvasodás elterjedése a Dunántúlon az újabb kőkortól az újkorig. Schranz Dénessel. (Fogorvosi Szemle, 1952)
  • A nemi különbség jelentősége a stomatológiában. Molnár Lászlóval. (Fogorvosi Szemle, 1953)
  • Fogászati fémtan és anyagismeret. Egyetemi jegyzet. (Budapest, 1953)
  • Adatok a magyar szájsebészet kialakulásának történetéhez. – Az őskori ember fogbetegségei. (Fogorvosi Szemle, 1954)
  • A szuvas tejfogak gyógyítása. – Protetikai módszerek. – Iskolafogászati adminisztráció és segédlet. Tóth Pállal. (Gyermekfogászat. Egyetemi tankönyv. Budapest, 1954)
  • Savmunkások fogazatának foglalkozási eredetű megbetegedése (Népegészségügy, 1955)
  • Magyar fogászati bibliográfia. – Bibliographia Odontologica Hungarica. Összeáll. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1955 és külön: Budapest, 1955)
  • A fémfogművek fényezése. – Nyelvtámasz alkalmazása teljes alsó protézisen. (Fogorvosi Szemle, 1956)
  • Turnovszky Frigyes 1856-ban megjelent fogászati könyve. – A nyelv izomerejének mérése. (Fogorvosi Szemle, 1957)
  • Gyógyászati koblat–króm-ötvözetek szövetszerkezete. – Fogászati fémek és ötvözetek. (Fogorvosi Szemle, 1958)
  • A budapesti orvosegyetemi stomatológiai klinika múzeuma (Orvosi Hetilap, 1958. 38.)
  • Károlyi Mór élete és elmélete (Fogorvosi Szemle, 1959)
  • A fogpótlás technológiája. Monográfia. Földvári Istvánnal. (Budapest, 1959, 2. javított kiadás: 1965, 3. kiadás: 1968, 4. átdolgozott kiadás: 1974)
  • Adatok a magyar fogászat történetéhez. Régi fogorvosi hirdetések. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1960 és Fogorvosi Szemle, 1960)
  • A magyar fogászat története a XIX. században. Monográfia és kandidátusi értekezés is. (Budapest, 1960)
  • Az első szegedi fogorvosok. – Rothman Ármin. Megemlékezés születésének 100. évfordulója alkalmából. (Fogorvosi Szemle, 1961)
  • Adatok a magyar fogászat történetéhez. Fogászat a múlt századbeli kiállításainkon. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1961)
  • Gerostomatologia. Monográfia. Balogh Károllyal, Molnár Lászlóval, Schranz Dénessel. (Budapest–Leipzig, 1962)
  • Műanyagfogak használata hidak készítésekor. Földvári Istvánnal. – Műanyagfogak egyéni kialakítása. – Nedelkó Döme. Megemlékezés születésének 150. évfordulója alkalmából. (Fogorvosi Szemle, 1962)
  • Apáthy István és Rudas Gerő (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1962)
  • Cigányok gerostomatológiai vizsgálata. Balogh Károllyal. 3 táblával. (Anthropológiai Közlemények, 1962)
  • Ezüst–palládium ötvözetek (Fogtechnikai Szemle, 1962)
  • A cementszín hatása a műanyag koronára. Földvári Imrével. – Felpuhuló alappal készülő kiterjesztett protézis. Földvári Istvánnal. – A szegedi gyermekek fogazata egykor és ma. Tóth Károllyal. (Fogorvosi Szemle, 1963)
  • Prophylaxiás meggondolások a fogpótlások anyagának megválasztásakor (Fogorvosi Szemle, 1964)
  • Salamon Henrik. – Semmelweis Ignác. (Fogorvosi Szemle, 1965)
  • A teljes műfogsor fejlődéstörténete (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1965)
  • A magyar fogászat története. Monográfia. (Az Országos Orvostörténeti Könyvtár kiadványa. Budapest, 1965)
  • Stomatological Examination. (Gerontological Studies on Hungarian Centenarians. Szerk. Haranghy László. Budapest, 1965)
  • Fog- és szájbetegségek megelőzése. Monográfia. Balogh Károllyal, Sugár Lászlóval. (Budapest, 1965)
  • Geoprotetikai vizsgálatok eredményei és tanulságai (Fogorvosi Szemle, 1966)
  • Medizingeographische Aspekte der Zahnkaries (Geographica Medica Hungarica, 1966)
  • Salamon Henrik fogorvos-történeti munkássága (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1966)
  • Az ivóvíz-fluorozás kritikája (Fogorvosi Szemle, 1967)
  • Az idős ember fogazata (Egészség, 1967)
  • Az Apollonia-kultusz és hazai emlékei (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1968)
  • Abrasio mint foglalkozási ártalom (Fogorvosi Szemle, 1968)
  • Emlékezés Antal Jánosra. 1869–1945.A lekopott fogak újrendszerű osztályozása. (Fogorvosi Szemle, 1969)
  • The Role of Hungarian Dentist in History of Odontology (International Dental Journal, 1969)
  • A fogorvosképzés fejlődéstörténete (Orvostörténelmi Közlemények, 1969)
  • Odontológia. Egyetemi jegyzet. (Budapest, 1969, 2. kiadás: 1970, 3. kiadás: 1971)
  • A fogorvos és a fogtechnikus együttműködése a kivehető fogművek készítésénél (Fogtechnikai Szemle, 1970)
  • A fogzománc vastagsága és protetikai jelentősége (Fogorvosi Szemle, 1970)
  • A fogkopás idős korban (Fogorvosi Szemle, 1971)
  • A tejfogak zománcának vastagsága (Fogorvosi Szemle, 1972)
  • A részleges protézis készítésének anyagtani szempontjai (Fogorvosi Szemle, 1973)
  • Abrasio dentium fiatal korban (Antropológiai Közlöny, 1974)
  • A tejfogak kopása (Fogorvosi Szemle, 1974)
  • Szabó József. Megemlékezés születésének 100. évfordulóján. – Az approximalis kontaktus és az abrasio vizsgálata. – 60–69 évesek fogainak kopása. (Fogorvosi Szemle, 1975)
  • A fogkopás vizsgálatának újabb módszerei és ezek alapján végzett összehasonlító értékelések eredményei. Doktori értekezés. (Budapest, 1976)
  • A fogorvoslás oktatása és a Fogorvos-tudományi Kar kialakulása, működése 1945–1975 között. Schranz Dénessel. (A Semmelweis Orvostudományi Egyetem klinikáinak és intézeteinek története. 1945–1975. Jubileumi Évkönyv. Szerk. Antoni Ferenc és Székely Sándor. Budapest, 1976)
  • Körmöczy Zoltán. – Madzsar József szerepe a magyar stomatológiában. (Fogorvosi Szemle, 1977)
  • Morelli Gusztáv. Megemlékezés születésének 100. évfordulójáról. (Orvosi Hetilap, 1978. 52.)
  • Bevezetés a fogpótlástanba. Egyetemi tankönyv. Fábián Tiborral, Götz Györggyel. (Budapest, 1979, 2. átdolgozott kiadás: Budapest, 1983)
  • Bevezetés a társadalomorvostanba és az orvostörténetbe. Egyetemi jegyzet Simon Tamással. (Budapest, 1979)
  • Az önéletrajzok mint fogorvostörténelmünk forrásai (Orvostörténeti Közlemények, 1980)
  • Abonyi József (Fogorvosi Szemle, 1980)
  • Társadalomorvostan. Egyetemi jegyzet. Orsós Sándorral, Simon Tamással. (Budapest, 1982)
  • Bugyi Balázs (Orvostörténeti Közlemények, 1982)
  • A magyar fogászat fejlődése Árkövytől napjainkig (Orvosi Hetilap, 1982. 20.)
  • Emlékezés Simon Béla professzorra (Fogorvosi Szemle, 1983)
  • A vizsgázott fogászok munkássága az 1910-es években (Orvostörténeti Közlemények, 1984)
  • Gerosztomatológia. (Az öregedés. Biológiai elváltozások, megbetegedések és szociális problémák öregkorban. Szerk. Beregi Edit. Budapest, 1984)
  • A fogászati prevenció magyar úttörői. – Emlékezés Balogh Károly professzorral. (Fogorvosi Szemle, 1986)
  • Száz éve jelent meg Árkövy Diagnosztikája (Orvosi Hetilap, 1986. 16.)
  • Magyar orvosok önéletrajzai (Orvostörténeti Közlemények, 1987)
  • Megemlékezés Nedelkó Döme születése 175. évfordulóján (Orvosi Hetilap, 1987. 42.)
  • A fővárosi gyermekfogászat története (Fogorvosi Szemle, 1988)
  • Zsigmondy Adolf és Zsigmondy Ottó élete és munkásságuk jelentősége a fogászat történetében (Fogorvosi Szemle, 1989)
  • Károlyi Mór (Orvosi Hetilap, 1990. 52.)
  • Kemény Imre. – Iszlai József. (Fogorvosi Szemle, 1992)
  • A Magyar Fogorvosok Egyesületének története. – Fogorvos magántanárok. (Fogorvosi Szemle, 1993)
  • A fogszabályozás magyar úttörői (Fogorvosi Szemle, 1994)
  • A fog a Bibliában (Orvostörténeti Közlemények, 1994 és Ponticulus, 2003)
  • Balogh Károly életútja és működése (Orvostörténeti Közlemények, 1995/96)

הערות שוליים

[עריכת קוד מקור | עריכה]
  1. ^ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 119891/1932. Forrás: MNL-OL 30796. mikrofilm 249. kép 2. karton
  2. ^ "Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 2062/1911. folyószáma alatt". נבדק ב-2021-02-26.
  3. ^ "Dr. Huszár György elhunyt". Népszabadság. 2002-04-12. p. 21. נבדק ב-2021-02-26.
  4. ^ "Hirsch Marcell halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1014/1943. folyószáma alatt". נבדק ב-2021-02-26.
  5. ^ "Hirsch Marcell gyászjelentése (1943)". נבדק ב-2021-02-26.
  6. ^ "Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 720/1910. folyószáma alatt". נבדק ב-2021-02-06.