מרתה גרגיי
לידה |
28 במרץ 1913 בארץ', הונגריה ![]() |
---|---|
פטירה |
22 במאי 1973 (בגיל 60) בודפשט, הרפובליקה העממית ההונגרית ![]() |
שם לידה |
Lusztig Márta ![]() |
מדינה |
הונגריה ![]() |
מקום קבורה |
בית הקברות פרקשרטי בבודפשט ![]() |
שפות היצירה |
הונגרית ![]() |
פרסים והוקרה |
|
![]() ![]() |
מרתה גרגיי (במקור לוסטיג, שמות בדויים ספרותיים: György Borbás, Mihály Kevély, בהונגרית: Gergely Márta; בארץ', 28 במרץ 1913[1] – בודפשט, 22 במאי 1973)[2] הייתה סופרת יהודייה-הונגרייה, סופרת נוער, עורכת, זוכת פרס אטילה יוז'ף (פעמיים) שהוא הפרס הספרותי הממלכתי הגבוה בהונגריה, וכן עיטורי הוקרה נוספים.
ביוגרפיה
[עריכת קוד מקור | עריכה]מרתה לוסטיג נולדה במשפחה יהודית כבתם של אדולף לוסטיג, מסעדן ושל אילונה נויפלד. היא החלה את לימודיה בבית ספר תיכון בפץ', אך הורחקה משם עקב הפצת שירתו של אנדרה אדי. ב-1931 עברה לבודפשט והפכה לאורגת במפעל טקסטיל גולדברגר באובודה. ב-1934 זכתה בתחרות הרומנים של קלמן מיקסאט עם הרומן שלה "שוטף הסיגים" (Salakmosó) (סיג). עבודותיה פורסמו על ידי נפסבה, "ידיעות הונגריה" (Magyar Hírlap) ו"זמנים חדשים" (Új Idők). רבים מהרומנים שלה פורסמו בסדרת רומני הכרך. אין מידע על קורותיה בשואת יהודי הונגריה. לאחר מלחמת העולם השנייה עסקה בספרות נוער. מ-1949 עד 1956, הייתה העורכת של כתב העת "חבר למשחק" (Pajtás), ומ-1956 עד 1968, עורכת עיתון הילדים "המתופף הקטן" (Kisdobos).
פרסים והוקרה
[עריכת קוד מקור | עריכה]- פרס קלמן מיקסאט (1934)
- מדליית ההצטיינות של הרפובליקה העממית ההונגרית (1951)[3]
- פרס אטילה יוז'ף (1951, 1958)
- עיטור מסדר הכבוד של העמל דרג זהב (1971)[4]
כתביה
[עריכת קוד מקור | עריכה]- A salakmosó (regény, 1934)
- Én, Máthé Erzsébet (regény, 1935)
- Szolgálni jobb (regény, 1936)
- Igazi, jó reklám (regény, 1937)
- Pillanatnyi elmezavar (regény, 1937)
- A szerelem gyermeke (regény, 1937)
- Tízéves találkozó (regény, 1937)
- "Elveszett egy drótszőrű" (regény, 1938)
- A házasság nem főnyeremény (regény, 1938)
- Koller úr válni akar (regény, 1938)
- Nem minden a diploma (regény, 1938)
- Téves kapcsolás (regény, 1938)
- Vígan megyünk tönkre (regény, 1938)
- Amit szabad Jupiternek (regény, 1939)
- Apám barátnője (regény, 1939)
- Éva betörőt fog (regény, 1939)
- Ember és úriember (regény, 1939)
- Gólyamese (regény, 1939)
- A gyilkosság árnyékában (regény, 1939)
- A gyilkosságra születni kell (regény, 1939)
- A megvásárolt ember (regény, 1939)
- Őstehetség kerestetik (regény, 1939)
- Szmokingban, mezítláb (regény, 1939)
- Anyakönyvi kivonat (regény, 1940)
- Beismerő vallomás (regény, 1940)
- Csak egy kislány (regény, 1940)
- A házmester beleszól (regény, 1940)
- Kettő szoba, hall (regény, 1940)
- A megbízható ember (regény, 1940)
- Milliós örökség (regény, 1940)
- Rossz pénz nem vész el (regény, 1940)
- Vasúti ismeretség (regény, 1940)
- Amiről nem szokás beszélni (regény, 1941)
- Az egyetlen tanú (regény, 1941)
- Az egyiknek sikerül (regény, 1941)
- Egyikünk fölösleges (regény, 1941)
- Félvér (regény, 1941)
- Földi paradicsom (regény, 1941)
- Jót akartam (regény, 1941)
- Magyarázni nem lehet (regény, 1941)
- Második nemzedék (regény, 1941)
- Miska és Mihály (regény, 1941)
- Vér nem válik vízzé (regény, 1941)
- 3 hamis tanú (regény, 1942)
- A szélhámos fia (regény, 1942)
- Az utolsó alkalom (regény, 1942)
- Az amerikai nagynéni (regény, 1942)
- Haragszom rád! (regény, 1943)
- Kassai gyors (regény, 1943)
- Miss Nihil (regény, 1943)
- A műtét sikerült (regény, 1943)
- Öt év próbaidő (regény, 1943)
- Szemtől-szembe (regény, 1943)
- Pénteken kezdődött (regény, 1943)
- Az egyetlen (regény, 1944)
- Apja lánya (kisregény, 1946)
- Meteor (regény, 1948)
- Zebulonból mackó lesz. Mackó bácsi legújabb utazása (mese, 1948)
- Karácsonyi segély (regény, 1950)
- Ne ölj (elbeszélés, 1950)
- Pattintó Antal (kisregény, 1950)
- Gyárváros, előre (ifjúsági regény, 1950)
- A mi tanítónk (ifjúsági regény, 1951)
- Úttörőbarátság (színmű, 1952)
- Elisa Branco kiáltása (elbeszélés, 1953)
- Kicsi a bors (ifjúsági regény, 1956)
- Az örökös (regény, 1957)
- Szöszi (ifjúsági regény, 1958)
- A mi lányunk (ifjúsági regény, 1959)
- Házasságból elégséges (regény, 1960)
- A füstréti Madonna (regény, 1962)
- Iskolatársak (ifjúsági regény, 1963)
- U-gu (gyermekregény, 1963)
- Sanyi (ifjúsági regény, 1966)
- Sárfényes (regény, 1966)
- Többsincs osztály (regény, 1968)
- Nehéz egyetem (regény, 1969)
לקריאה נוספת
[עריכת קוד מקור | עריכה]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X (לקסיקון ביוגרפי הונגרי. עורכת ראשית אגנש קניירש)
- סופרים בני זמננו
- דף הבית שלה באתר Moly
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában (נתוניה במאגרי המוזיאון הספרותי פטפי)
ראו גם
[עריכת קוד מקור | עריכה]- תמונותיה במאגר הידע של שולינט
- תמונות באתר europeana.eu
- אנציקלופדיית הומור. עורך מיקלוש קפושי. בודפשט, הוצאת טרשוי, 2001.
- מי זה מי? לקסיקון ביוגרפי על אישים הונגריים וזרים ועל בני דורנו. עורכים: Györgyné Fonó, Tamás Kis. בודפשט, Kossuth, 1969.
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. ISBN 963-14-1604-6
- Magyar életrajzi lexikon III: כרך משלים (לקסיקון ביוגרפי הונגרי). ISBN 963-05-2500-3
- Magyar filmlexikon I–II (לקסיקון הסרטים ההונגרי) ISBN 963-7147-45-4
- Magyar irodalmi lexikon I–III (הלקסיקון הספרותי ההונגרי)
- Révai új lexikona VIII. (הלקסיקון החדש של רוואי). ISBN 963-901-517-2
- Új magyar életrajzi lexikon II. (לקסיקון ביוגרפי הונגרי חדש). ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. (לקסיקון ספרותי הונגרי חדש מסת"ב 963-05-6804-7
- Új magyar lexikon III. (לקסיקון הונגרי חדש).
קישורים חיצוניים
[עריכת קוד מקור | עריכה]הערות שוליים
[עריכת קוד מקור | עריכה]- ^ "Születési bejegyzése a barcsi polgári születési akv. 78/1913. folyószáma alatt". נבדק ב-2021-09-26.
- ^ "Halotti bejegyzése a Budapest X. kerületi állami halotti akv. 1662/1973. folyószáma alatt". נבדק ב-2021-09-26.
- ^ Magyar Közlöny, 1951. november 7. (158. szám)
- ^ Magyar Közlöny, 1971. június 2. (40. szám)